2. Kinek milyen problémáját oldom meg
A következő kérdés nagyon sokat segíthet rajtunk, ha alaposan végiggondoljuk: a mi termékünk/ szolgáltatásunk (röviden cuccunk) amit árulunk az kinek és miért jó? Miért veszik meg? Mire használják igazából?
Tehát a fő kérdés: Mi a vevőink problémája (amire a mi termékünk, szolgáltatásunk a megoldás)?
Ez látszólag könnyűnek tűnő kérdés, valójában gonosz csavarokat rejt. Az egyik híres kozmetikai cég vezérigazgatója fogalmazta meg így erre a választ: „Mi vegyi anyagokat gyártunk, de igazából álmokat adunk el!”
Először is, amit tudni kell az emberekről, hogy nem úgy működnek, mint ahogy gondolnánk. Az ember latin neve „homo sapiens”, azaz „értelmes ember” – ami alapján az a hamis tévképzet alakulhat ki, hogy az emberek értelmes és racionális alapon működnek. Ez messze nincs így. Mindenki, aki látott már agymodellt, vagy preparált emberi agyat egy biológia-szertárban, az tudja, hogy az agyban a racionális gondolkozásért felelős rész, az agykéreg csak egy vékony külső réteg, alatta van viszont a hatalmas többi – ami mind az érzelmekért felelős. Egyértelmű, hogy az embereket az érzelmeik irányítják – ezért a mi vevőinknek is a fő problémái elsősorban érzelmi jellegűek.
Az emberek két alapvető érzelme:
- a valami utáni vágy
- valamitől való félelem
A pszichológusoktól tudhatjuk, hogy a félelem sokkal erősebb, mint a vágy – egy átlagembernél kb. ötszörös eltérés tapasztalható. Ennek kimutatására rengeteg szellemes, játékos kísérletet találtak ki a kutatók, de ma már a korszerű agykutató berendezésekkel láthatjuk is, mi zajlik a fejünkben különböző szituációkban.
Ez egyébként nem meglepő. A közmondás szerint a nyulat kergető róka esetében a nyúl mindig gyorsabban fut, mint a róka – mert ő az életéért fut (félelem), míg a róka csak a vacsorájáért (vágy). Ezért mi is erősebben félünk valaminek az elvesztésétől, mint amennyire el akarunk érni valamit.
Akkor nézzük meg konkrétan, hogy a mi vállalkozásunk vevői:
- Mitől félnek, amire a mi termékünk, szolgáltatásunk védelmet tud nyújtani?
- Mi az a cél, amit a mi termékünk, szolgáltatásunk segítségével el tudnak majd érni?
A kettő közül próbáljunk az elsőre koncentrálni. Az esetek 90%- ában ugyanis ez működik jobban. Csak példaként: az emberek sokkal inkább fizetnek, hogy meggyógyuljanak a betegségükből, mintsem megelőzzék annak kialakulását.
Még egyszer mondom, ez az első kérdés – kulcskérdés. Ne hagyjuk magunkat átverni! Például, ha autót árulunk, akkor azt hinnénk, hogy az emberek azért vesznek autót, hogy eljussanak vele A pontból B-be. E helyett számtalan okuk lehet, ami ennél sokkal fontosabb: félnek, hogy lemaradnak a presztízsversenyben, és ez komolyan rontja szaporodási esélyeiket (magyarán csajozni/ pasizni akarnak a kocsival), biztonságosan akarják a gyereket szállítani, vagy egyszerűen akkor is otthon akarnak lenni, ha elmennek hazulról. Racionális gondolkodással a legtöbbször a tömegközlekedés, taxizás, alkalmankénti autóbérlés sokkal olcsóbb és gyorsabb stratégia tud lenni – az esetek jelentős részében.
Ha valóan meg akarjuk tudni erre a kulcskérdésre a választ, akkor kérdezzük meg a vevőinket. De ne gondolják, hogy ez egyszerű dolog. Ne is álmodjanak arról, hogy egyszerűen csak megkérdezzük: „Kedves Kovács úr, mi az ön problémája, amit mi meg tudunk oldani?” Egyrészt valószínűleg nagyon hülyén fognak ránk nézni. Másrészt teljesen mást fognak mondani, mint ami a valóság.
Esetleg próbálkozzunk az ügyfél-evangélistáink, legjobb, leglelkesebb vevőink részletes kikérdezésével. Tőlük már nyugodtan meg lehet kérdezni: „Mi az, ami különösen jó, hasznos, tetszik a termékünkben, szolgáltatásunkban? Mi hiányozna még belőle?” Lehet, hogy ebből kiderül, igazából mire is jó a mi cuccunk – a vevők szerint.
A másik mód az összehasonlító kísérlet (split test). Ilyenkor kétféle üzenettel kommunikálunk a vevők felé – és megmérjük, hogyan reagálnak. Erről a módszerről én először Timothy Ferris: 4 órás munkahét című, felforgatóan korszerű vállalkozói alapkönyvében olvastam. Elsőre iszonyú drágának tűnik, hogy rögtön két reklámkampányt futtassunk, de manapság, az Google Ads hirdetések segítségével meg lehet ezt oldani egészen kis összegekkel is. Pl. két kis reklámot írunk, mondjuk egy fogorvosnak. A változat: „a szép fogsor vonzóvá teszi”, B változat: „Ha nem kezelteti időben a fogát, akkor elveszíti a fogait és a barátait (a szájszaga és a kinézete miatt…) Így egész jól ki lehet puhatolni, igazából mi is a mi vevőink problémája.
Mindenesetre a vállalkozónak folyamatosan figyelni kell: mit is akarnak igazán a vevők. Ha ezt tudjuk, már van egy remek témánk, amire majd az egész marketing stratégiánkat felfűzhetjük.